Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja kidolgozásának célja, volt, hogy összefoglaló helyzetképet mutasson Budapest környezetállapotáról, és erre támaszkodva olyan programjavaslatokat fogalmazzon meg, amelyek hosszú távon megalapozzák a környezetvédelmi beavatkozások jellegét, ütemét. A Környezetvédelmi Program kidolgozásának jogi alapja is volt, hiszen a Környezet védelméről szóló (1995. évi LIII.) törvény értelmében minden településnek rendelkeznie kell Környezetvédelmi Programmal.
A programjavaslatok kidolgozásánál elsősorban a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokra helyeztük a hangsúlyt. Ugyanakkor a munka olyan javaslatokat is tartalmaz, amely túlmutat ezen, hiszen a Fővárosi Önkormányzatnak környezetvédelmi szempontból is felelősséget kell vállalnia a város területén, ezért olyan javaslatokat is tartalmaz a terv, amely ösztönzi a fővárosi önkormányzatok együttműködését, és felhívja a figyelmet a Főváros szükségszerű koordináló szerepére.
A Fővárosi Környezetvédelmi Program kidolgozásának alapvető céljai az alábbiak voltak:
- a fenntartható fejlődés elveit, valamint a környezeti "energiaforrásokkal" való tudatos és takarékos felhasználást szem előtt tartva preventív környezetvédelmi eszközöket felvonultatni,
- az elhatározott fejlesztésekhez és a folyamatban lévő beruházásokhoz környezetvédelmi célú kiegészítő javaslatokat összeállítani,
- a felhalmozódott, öröklött környezeti károk felszámolására vonatkozó megoldásokat megtalálni.
Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja több lépcsős munkafolyamat eredménye. Elsőként a munka előkészítő anyaga, a Helyzetfeltárás, kiindulási alapok, került dokumentálásra. Ebben számba vettük a Fővárosban eddig elkészült stratégiai fontosságú terveket és ágazati koncepciókat (Budapest Főváros Általános Rendezési Terve, Budapest Főváros Szabályozási Keretterve, Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve, Budapest Városfejlesztési Koncepciója egyeztetési anyaga), egyidejűleg értékeltük az azokban megfogalmazott fejlesztések környezetvédelmi vonatkozásait és összefüggéseit.
1999-ben - a Nemzeti Környezetvédelmi Programot alapul vevő tematika szerint - került dokumentálásra a programjavaslatok kidolgozását megalapozó Vizsgálat című munkarész. Ebben sor került a meglévő adatok 10 évre visszatekintő értékelésére, az ágazati információk összegezésére, azoknak a tendenciáknak az elemzésére, amelyek a mai környezetállapothoz vezettek.
A vizsgálat az alábbi témakörökre terjedt ki:
- Környezeti elemek állapota (geológiai viszonyok, föld, talaj, felszíni és felszín alatti vizek, levegőminőség, emisszió)
- Természeti környezet állapota (táji adottságok, zöldfelületek, védett természeti területek)
- Települési és épített környezet állapota (demográfiai helyzetelemzés, lakásállomány és az épített környezet állapota, területszerkezet környezetvédelmi összefüggései, környezetérzékenység)
- Városüzemeltetés helyzete (közlekedés, közművek, zöldfelületgazdálkodás)
- Önállóan kezelt hatótényezők, mint a hulladékgazdálkodás helyzete és a zaj- és rezgésviszonyok
- Környezeti egészségügy
Az elemző, szöveges munkarészek mellett számos tematikus térkép, grafikon és értékelő táblázat is segíti az összefüggések bemutatását.
2000-ben került összeállításra a Programjavaslatok című munka. Az ebben megfogalmazott javaslatok megvalósításának időtávlata 15-20 évet fog át. A javaslatok alapvetően a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat számba véve és a Főváros koordináló, kezdeményező szerepét feltételezve kerültek kidolgozásra.
A program koncepciójának és stratégiai alapjának meghatározása után a programjavaslatok az alábbi csoportosítás szerint kerültek összeállításra:
A programjavaslatokhoz szintén tematikus térkép-sorozatok készültek, amelyek a javaslatoknak a területi, területhasználati összefüggéseit mutatják be.
Mind a Vizsgálat, mind a Programjavaslat széles körű egyeztetésre került. A fővárosi kerületek, a főváros környéki települések, hatóságok, szakhatóságok, a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályai, társadalmi, civil szervezetek véleményezték az elkészült anyagot.
A munka utolsó szakaszaként 2001-ben került összeállításra az Intézkedési Terv, amely a programjavaslatokat konkrét feladatokra, projektekre bontja le, és ütemezi a feladatokat. Az Intézkedési Terv összeállításának célja volt, hogy rugalmas keretet biztosítson a város számára a környezetvédelmi célú fejlesztések, beruházások megvalósításának és ütemezésének tervezéséhez. Az Intézkedési Terv ágazati bontásban azokat a feladatokat veszi számba, amelyek a Program végrehajtásához szükségesek, 2008-ig reálisan megvalósíthatók, vagy előkészítésük, elkezdésük ezen időszakban feltétlenül szükséges. Az Intézkedési Tervbe ezen túlmenően néhány stratégiai fontosságú, hosszabb távra tervezett feladat is meghatározásra került. A feladatok felsorolása mellett megjelöltük az időtávot és a feladat megvalósításához szükséges becsült költségeket is. A költségek közül kiemeltük azokat az összegeket, amelyek a Főváros 7 éves Fejlesztési Tervében szerepelnek.
