A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a kerületi önkormányzattal szoros együttműködésben, a hagyomány és a megújulás jegyében készült. Alapvető célja az önkormányzat eddig megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseiŹnek egységes keretbe foglalása, jövőbeni fejlesztési elképzeléseinek megalapoŹzása. Összefoglalja a kerület hosszú távú és középtávú városfejlesztési céljait, összhangban többek között Budapest Városfejlesztési Koncepciójával és Középtávú Városfejlesztési Programjával (Podmaniczky Program).
Az IVS egy integrált, területi alapú tervezési szemléletet megjelenítő dokumentum, mely az önkormányzat vezető, döntéshozó szerepe mellett ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait. A partnerségi alapú tervezés biztosítja, hogy a stratégiában megfogalmazott célok az érintett csoportok érdekeit figyelembe vegyék, és a fejlesztés végrehajtása során támogatásukat maguk mögött tudják. Ez egyúttal elősegíti a különböző források feltárását és ideális kombinációjának kialakítását is.
Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte feltétele egyes városfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének. Magyarország az Európai Unió által elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően egyebek mellett Regionális Operatív Programok keretében pályázhat az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatására, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság bővítése érdekében 2007 és 2013 között megvalósuló projektek esetében. A megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Mivel a meglévő, jogszabályok által szabályozott tervezési-rendezési dokumentumok sorából hiányzott egy olyan középtavú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési előrelátását, szükségessé vált egy új típusú tervezési dokumentum létrehozása.
Az IVS szerkezetét és tartalmát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (korábban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv határozza meg.
Az IVS ennek megfelelően tartalmazza a kerület egészére vonatkozó helyzetértékelést, a kerületrészek erősségeit és gyengeségeit, valamint vázlatosan ismerteti a kerületrészek fejlesztési céljait, a fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölését és az egész stratégia megvalósíthatóságára vonatkozó elképzelést, amelyből összeáll a hosszú távon elérni kívánt egységes kerületkép terve. Ez biztosítja a stratégiai gondolkodást és a fejlesztési célok együttes kezelését, a fejlesztési elképzelések tervezhetőségét.
Az IVS a már meglévő stratégiai tervezési dokumentumokra, a különböző hatályban lévő szakmai koncepciókra és tervekre alapoz, és biztosítja az azokhoz való illeszkedést a kitűzött célok vonatkozásában. Elkészítése során a már létező fejlesztési elképzelések is beillesztésre kerültek, így a korábban több esetben elszigetelt, és viszonylag kis projekt elképzelések helyett, nagyobb akcióterületek kijelölésével integrált, több kapcsolódó fejlesztési elképzelést tartalmazó projekt javaslatok születhetnek meg. A fejlesztési tervek megfogalmazása a helyi gazdasági-társadalmi partnerek bevonásával történik, a koncentráció elvének megfelelően, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával.
Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes kerületrészekben kijelölje a támogatással, vagy akár támogatás nélkül fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a kerület középtávon koncentrálni kíván. Annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg, előfeltétele, hogy a kerület jövőképével és a Budapesten belül elfoglalt helyével, szerepével, illetve a kerületben és az egyes kerületrészekben meglévő problémákkal kapcsolatosan egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében az IVS felülvizsgálatakor (általában 2-3 évente) változhat.
