A Területfejlesztési Vezérterv új tervműfajként az érvényes szabályozási terveket összefogva, azokon túlmutatóan kísérli meg a Dráva utcától a Rákos-patakig terjedő Duna-parti városrész fejlesztési lehetőségeit kibontani. A térség alapvető szerkezetét a Dunával párhuzamos, hármas sávos tagolódás adja, melyeknek mindegyikén belül más-más prioritás érvényesül.

A Váci út mentén a főútvonali jelleget erősítő, sűrű, városias beépítés, a heterogén telephelyek intézményi átalakulása javasolt.

A középső területsáv elsősorban lakóterület, városias, zöldbeágyazott, tagolt, szabadonálló beépítéssel.

A Duna-parti sáv már a Duna egykori, időközben feltöltött árterülete. A meglévő, végigfutó zöldsáv megtartása, kiegészítése, gyalogosforgalom által történő feltárása a cél. Itt kell megteremteni a lakóterületek és a Duna ma szinte teljesen hiányzó kapcsolatát.

A terv változatokban tartalmazza az alsó rakpart meghosszabbítását, a Duna-part parkjellegét megőrző Népfürdő utcai közúti alagút javaslatát.

A közterületi hálózat rehabilitációs cselekvési terve jelenleg hiányzó közterületek megnyitását tartalmazza. Ezek közül legfontosabb a "Dagály-sétány", mely felhagyott iparterületek megnyitásával a Forgách utcai metróállomás és a Dagály-fürdő főbejárata között teremt közvetlen gyalogoskapcsolatot.

A Dráva utca - egy, a Margit-szigetre vezető gyalogoshíddal - Budapest egyik gyalogos-főútvonalává válhat, mely két nagy budapesti közparkot, a Városligetet és a Margit-szigetet köti össze. Ezt a szerepét erősítheti a jelenlegi hőerőmű "Budapest-Tate-Modern"-típusú átalakulása, a Hősök terei múzeumkomplexummal való együttműködése.

Az Esztergomi út felhagyott iparvágányainak sávja olyan sétány- és parkrendszerré válhat, amely - Budapesten elsőként - az egész városrész zöld gerincét alkotja (Esztergomi sétány).